13. RÉSZ: TÚL AZ ÓPERENCIÁN - II. RÉSZ
Repjegyek, naptej, bikini, koncertjegy, selfie bot bepakolva. Bőrönd behúzva és pár órán belül ott találom magam, ahová hónapokkal előtte még nem is gondoltam, hogy eljutok. Vegyes érzések kavarogtak bennem, hiszen elmondani nem tudom, hogy mennyire izgatott voltam, hogy újra lássam Spanyolországot. Másrészt volt bennem félelem azzal kapcsolatban, hogy egyedül megyek, más ország, idegen nyelv, repülés, amit mindig is utáltam annak ellenére, hogy mindig képes vagyok bevállalni és túljutni a repülés miatt érzett félelmemen. Kíváncsi voltam, hogy milyen érzéseket fog belőlem kiváltani ez az utazás. Milyen lesz többségében egyedül átélni a csodákat, amikkel tele van Mallorca. Azt gondoltam, hogy ez lehet a mostani, újonnan felépített életem egyik legmeghatározóbb önismereti tanulmányútja. Verának és Nachonak köszönhetően most Mallorcára esett a választásom. Olyan nagy szeretettel vártak az otthonukban, pedig akkor még talán erősebb volt a „munkakapcsolat” közöttünk, mint a barátság r